Ismét támadnak a csalók

Az utóbbi időben ismét megszaporodtak nemcsak világszerte, de idehaza is a különböző csaló, adattolvaj támadások. A 2020-ban zajló járványtól kezdve, (Covid-19) a különböző adathalász applikációkon át egészen az e-mailen történő támadásokig bevetnek mindent a kiberbűnözők. Még el sem értük a májust és már számtalan esetről van tudomás ismét, amikor pénzt próbálnak ilyen-olyan módon kicsalni a gyanútlan felhasználóktól. Most éppen ál NAV -os e-mailekkel próbálkoznak..

Néhány legutóbbi támadási kísérlet:

• Hamis E.ON e-mail terjedése, mely pénzbefizetésre szólít fel
• Nem valós nyereményjátékon való győzelem, melynek átvételéhez a bankkártya adataink kellenek
• Hamis, elsősorban külföldi számokról érkező SMS, amely egy gyanús link kattintására próbál rávenni.

A „NAV” nevében

Az újabb online módszer már tavalyról is ismerős lehet, ugyanis ismét a NAV nevében ígérnek adóvisszatérítési összegeket a csalók. Céljuk, hogy az általuk küldött (gov.hu)-nak tűnő linkre kattintva a felhasználó kitöltse a megfelelő adatokat, majd azokat közvetlen megszerezve felhasználhassák a megkárosítás céljából.

Többféle formátumban is találkozhatunk az üzenettel, melyek jellemzően az e-mail fiókunkba kapjuk közvetlen. A hamis levél egyértelműen kiderülhet, amennyiben vetünk rá egy alaposabb pillantást.

Néhány legszembetűnőbb dolog, melyek gyanúsak lehetnek:

• A NAV logo nem kellően éles, inkább pixeles és „megnyújtott”
• A megszólítás köszönés részben egy tegező „Helló / Hello” kifejezés található meg
• Vegyes ékezetes és ékezet nélküli szavak keveredése
• Nem kellően megfelelőek a megfogalmazott mondatok.

A hamis Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében történő e-mailben a 2019-es év utáni adóvisszatérítésre hivatkozva próbálják a felhasználók adatait megszerezni. A levélben hivatkozási számot is megadnak, illetve a visszatérítendő összegen túl egy „valósnak tűnő” linket, amelyre semmiképp se kattintsunk rá.

Amennyiben ilyen jellegű, ismerletlen e-maillel találjuk szemben magunkat, mindig gyanakodjunk, hiszen a csalók újabb és újabb módszereket eszelnek ki nap mint nap. Mindenképpen ellenőrizzük ,hogy ki a küldő fél, illetve ne ösztönösen kattintsunk egy hivatkozásra, hanem vessünk egy pillantást a szövegezésre is.

A nem megfelelő magyarsággal küldött „hivatalos” üzenetek, amelyek ráadásul hemzsegnek a tartalmi hibák mellett az ékezetes és ékezetnélküli szavaktól, élből gyanúsak kell legyenek.