MEREVLEMEZ – HDD
A HDD másik nevén merevlemez nem más, mint egy az adatok tárolására szolgáló, gépünk számára egyik lehetséges, legfontosabb eszköz. A mai napig is a legelterjedtebb adattároló eszközök közé sorolható, mivel alternatív megoldásai, mint például az SSD (Bővebben itt olvashatsz róla!) igencsak költségesek jelen pillanatban.
A HDD-k egyik legfontosabb tulajdonsága az úgynevezett tárolókapacitás. Ez határozza meg, hogy összességében mennyi adattal tudjuk telíteni a merevlemezünket. A kezdetben kisebb, néhány GB volt a jellemző, de mára már a több TB is elérhető vált. Szintén fontos még számunkra az írási és olvasási sebesség is, amelynek gyorsaságához hozzájárulnak még az úgynevezett cache-k. Ezeknek a gyorsító-táraknak köszönhető,hogy a HDD elérési ideje, jóval lecsökkenthető az alaphoz képest.(Pl 128 vagy 256 MiB cache)
Fontos említeni a fordulatszámot (RPM),mely a lemez írási és olvasási sebességét befolyásolja nagyban. Szabvány szerint 5400, 7200, 10.000 illetve 15.000-es fordulatszámú/perc merevlemezekről beszélhetünk.
Az adatátvitelhez megfelelő kommunikációra is szükség van, amelyet a csatolófelületeken keresztül tudunk biztosítani. Több fajta is létezik, például SATA I,II,III, SCSI,SAS vagy például az FC.
A HDD-k particionálhatóak, amely annyit tesz, hogy több logikai meghajtóra is feloszthatjuk az egy
darab fizikai eszközünket,ezáltal az operációs rendszerünk több különálló meghajtóként kezeli őket a jövőben.( E,F,G..stb meghajtók)
Ahhoz, hogy az adatok tárolásának meglegyen a kellő alapja, elengedhetetlen létrehozni egy tároláshoz szükséges rendszert, azaz formattálni kell a HDD-t. Ilyenkor jönnek létre a sávok és a szektorok.
A számítógépeknek még fájlrendszerekre is szüksége van ahhoz, hogy fileokat tárolhassunk a merevlemezünkön. (FAT32, NTFS) 
Biztonság tekintetében elmondhatjuk, hogy a merevlemezek aránylag hosszú élettartamra vannak tervezve, de mivel elég érzékenyek a külső behatásokra , illetve mozgóalkatrészekkel működik,így természetesen előfordulhat egy-egy esetleges meghibásodás az aktív használatból fakadóan.(Ez egyébként nem jellemző, főleg manapság,amikor már hűtéssel is felszerelhetjük,illetve egyre korszerűbb technikával kerülnek a felhasználók kezébe.)
A HDD-k nagy előnye tehát a hatalmas helykapacitás, amelyet az újabb flash alapú tárolóeszközökkel szemben olcsóbban be tudunk szerezni,illetve kiemelhető az is, hogy rengeteg lehetőségünk van a helyválasztás szempontjából. Pár száz GB-tól kezdve a több TB-ig gond nélkül válogathatunk,hogy mi számunkra a kellő és szimpatikus. Ráadásul tegyük hozzá,hogy akár régebbi típusú géppel rendelkezünk,akár újabb ,modernebben felszerelt eszközzel, a HDD csatlakozófelületek kavalkádjának köszönhetően biztosan találunk számunkra is megfelelőt.
Hátránynak ami felírható az a melegedés (Erre az esetre is van megoldás,ventilátor képében), illetve a minimális zajszint és a külső behatásokra való érzékenység.
HDD VAGY SSD?
Több lehetőségünk is van ebből a szempontból, csak a pénztárcánktól és a helyigényünktől függ.
- Ha meg tudjuk oldani,akkor célszerű az operációs rendszert egy beépített SSD-re telepíteni,ezzel is elősegítve a gyors bekapcsolást,adatmásolást/olvasást. Ezen ssd mellé pedig egy számunkra megfelelő méretű HDD-t bekötni, amelyen tárolni tudjuk például filmjeinket vagy egyéb fontosabb, akár nagyobb méretű anyagainkat.
- Ha viszont például kevés adattal,képpel,videóval rendelkezünk, akkor dönthetünk egy kicsit nagyobb helykapacitású SSD mellett is, a HDD-t teljesen mellőzve, feltéve ha tényleg nincs rá szükségünk. (Ha mégis, akkor gond nélkül bővíthetjük vele a gépünket bármikor amúgy is.)
- Jó megoldás lehet még egy SSD-vel felszerelt gép, és egy külső adattároló alkalmazása, amelyre csak olykor-olykor van szükségünk, nem pedig állandó jelleggel.